Fejlődik a Pozsonyi út. Régóta, folyamatosan.
Pár év alatt szerethető hellyé nőtte magát, ahol jó lenni, jó enni. Szépülnek az épületek, a jobbnál jobb helyek meg gomba mód bukkannak elő.
Ilyen az Édesmindegy desszertbár is, ahol tényleg édes mindegy, hogy mit választasz, biztos, hogy mennyei remekeket fogsz fogyasztani. Jó betérni ide baráttal, családdal, kutyával, reggel, délben, este, mindig találsz kedvedre valót. Quiche-ek és pohárkrémek, sütik és házi limonádék. És bár kezd elcsépeltté válni a kézműves jelző, mégsem tudok mást írni, hiszen minden olyan, mintha a nagyi épp most vette volna ki a sütőből.
A margarint gyakorlatilag száműzték, mint alapanyagot és olyan illatok és zamatok vesznek körül, amik még a gasztrovilág edzett kritikusainak arcára is nosztalgikus mosolyt csalnak. A hely kicsi, kellemes, otthonos, pont mint az ízvilág, amit teremt. Nem impozáns, rongyrázó, feleslegesen puffogtatott klisékkel és abszurd díszítéssel.