A részletekben rejlik az ördög…
Uccu Nagyvárad! – a Graf
Sas-szemszög

Nagymamáim receptjei – borsófőzelék

Igazi könnyed étel, gyorsan elkészíthető és finom. Feltétnek mi virslipörköltet szoktunk rátenni, de fasírttal is isteni.

Scan0001

A recept első sorát nehogy félreértelmezzétek: nem másfél kiló borsóra van szükség, hanem “először is” fél kilóra. Amúgy kezdőbiztos recept, nyugodtan lehet vele próbálkozni!

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Új kép (22)

Katonás Gifszínház

Szuper jó honlapot hozott létre a Katona Színház, illetve a Katona reklámozására, őket segítendő a Y&R reklámügynökség.

Sajnos köztudattan nincsenek jól eleresztve anyagilag még a legtutibb színházak sem, ezt felismerve pedig a reklámosok úgy döntöttek, segítenek nekik és egy afféle gerillakampánnyal népszerűsítik a színházat és színészeit.

Így történt, hogy Nagy Ervin, Kulka János, Pálmai Anna, Ónodi Eszter, Jordán Adél, Tasnádi Bence, Rajkai Zoltán, Elek Ferenc, Mészáros Béla, Keresztes Tamás, Dankó István, Pálos Hanna, Máté Gábor, Borbély Alexandra és Vajdai Vilmos két nap alatt egy érzelmi hullámvasútnak beillő mennyiségű érzelmet forgattak le és így, anim gifekben fejezik ki magukat helyettünk, amit aztán küldhetünk az internet bármely bugyrába.

Remélem, nem felejtettem ki senkit, mert hát az vérciki lenne, nem?

071_2_anim

 

Tovább olvas

Házhoz jön a bevásárlás?

Történt nem olyan régen, hogy két jól megrakott szatyorral tartottam hazafelé egy amolyan mezei, “veszek pár dolgot” bevásárlásból (értsd: nem nagy bevásárlás). Nem olyan nagy ügy, gondolhatnánk, elvégre a kocsi elviszi…de hát egyszer be kell pakolni a bevásárlókocsiba, aztán a szalagra, aztán a bevásárlókocsiba, majd a kocsiba, aztán ki a kocsiból. Szóval lássuk be, elég sokszor át kell mozgatni a vásárolt árut (és hát ugye, nem szólok semmit, legalább nem gyalog kell cipelni.)

Tehát ott tartottam, hogy vittem a két szatyrot, amikről a lépcsőn felfelé tartva bizony megállapítottam, hogy ez dög nehéz. A nyakamat rá, hogy még a karjaim is nyúltak pár centit az akciónak hála. Csak motoszkált a kis ördög, úgyhogy a két szatyrot azon melegében rá is tettem a mérlegre. Miután magamhoz tértem az első állkeresős döbbenetből, megállapítottam, hogy 17 kg-ot (!!) cipelni valóban nem olyan normális dolog.

Ezen felbuzdulva, úgy döntöttem, elég a neverending cipekedésből. Ti is ismeritek a karácsonyfa-érzést, ugye? Amikor öt cekkert cipelve, a folyosón az orroddal nyomod fel a villanyt, és bűvészmutatványba beillő ügyességgel a farzsebedből kotorod elő a lakáskulcsot, és ha ez nem elég, tuti pont akkor fut be valamilyen várva várt melóügyi hívás, amit muszáj felvenni, de igyekezetedben, hogy időben felvedd, a gravitáció szembeszegül. És vagy a telefont ejted le vagy a méregdrága bio tojásokat.

Szóval tele lett a kis csizmám az ilyen történetekkel és úgy gondoltam, adok egy esélyt a Tesco házhozszállítási szolgáltatásának.

Tovább olvas