A részletekben rejlik az ördög…
Uccu Nagyvárad! – a Graf
Sas-szemszög

Vadászlak profi módon

Nem olyan régen említettem Nektek, hogy fejben tervezgettem egy vadászlakot. Nem is kicsit, de nem is túl nagyot, ahol az erdő behajol a nappalidba és fényárban úszik minden. Amolyan modern Robin Hood kéglit temérdek rönk és szedett-vedett bútorok nélkül.

Aztán megtaláltam Maria Victoria Besonias Guillermo De Almeida (nem lennék a helyében, amikor alá kell írni…) tervező által megálmodott erdei otthont, ami igencsak megugrotta a lécet.

Íme:

Új kép (1)

Új kép (2)

Új kép (3)

Tovább olvas

Homo cirandulos – egy zöldfülű slattyogó tollából

A homo cirandulos (más néven: teljesítménytúrázó) a főemlősök rendjébe, ezen belül a gyalogjárók családjába tartozó faj, az európai otthonülők mozgósított változata.

Megjelenésére bármilyen zöldövezetben, ritkán városi környezetben is lehet számítani. Csoportban, párban, olykor egyedül látható, különleges példányai futva figyelhetőek meg. Táplálkozására jellemző a rengeteg banán, olajos magvak, ún. diákcsemege, valamint a literszámra fogyasztott víz és termoszos forró tea.

tumblr_mc01sesdIS1qimhjco1_1280

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

- mezei trappoló: jellemzője a lábán látható súlyos, sárral borított túrabakancs, mely általában tereptarka nadrágba torkollik. Halkan jár, közismerten kitartó, vándorlása során számtalan kilométert tesz meg.  Fiatalabb példányai már akár háromévesen csatlakoznak a nagyobb csoportokhoz és nem hagynak fel aktivitásukkal saccperkábé hetvenöt éves korukig. Alosztályai:

- kutyával kutyagoló: könnyen felismerhető a környezetében vígan csaholó, bogánccsal tarkított kutyáról, valamint a szüntelen hallatott “Gyere ide!”, “Nem szabad!”, “Lábhoz!” vezényszavakról és a folyamatos fütyülésről.

- kétlábú hangszóró: társait végeláthatatlan történetekkel traktálja olyan fajtársakról, akiket mások nem ismernek. Valószínűleg kopoltyúval IS lélegzik, mert információközlés közben hegyremenet sem vesz levegőt. SOHA. Szívós fajta, nem hatja meg társai az idegtől tikkelő szeme sem.

- zöldfülű slattyogó: a kelleténél számottevően több ruhaneműt viselő, Michelin-babának is nevezett fajta, aki folyamatos igyekvésében, hogy a csoporttól le ne maradjon, kétségbeejtő sípoló hangokat hallat levegővétel közben, mellkasához kapkod, görcsös lábát markolássza és gondolatban szidja magát, amiért nem hozott magával vastüdőt.

Tovább olvas

Vadász-lak

Nőttön nő a környezetemben élő vadászok száma.

Szeretem az erdőt. A friss levegőt, a falevelek susogását, a neszeket, a lábnyomokat, az utánozhatatlan fényeket. És azt a fáradt megnyugvást is, amikor egy hosszú túra után az ember hazaér. Több napos utak esetén a vadászházba, ahol ropog a kandallóban a tűz, és összenyom a tonnányi dunyha.

Újragondoltam és fejben megterveztem egy modern vadászházat. Mert néha már nyomasztó a vadászházak rönkjeinek száma és egy idő után úgy érzem magam mint valami szú, aki beköltözött a fába.

Helyette gondoltam kevesebb fára, több betonra, fehérre, szürkére, puritánra, puhára, fényre, ablakra.

Ilyesmikre:

mesa2

06 beton ça-va (jonah)

BpkKYwK.jpg

Tovább olvas